Festettem már falat, nem is egyszer. Sőt, minden lakásba, ahová beköltöztem, festettem (pedig nem kevésszer költöztem, nekem elhihetitek). De sose gondoltam volna, hogy fehérre festeni ilyen állati macerás.
A feladat elméletileg nem volt túl nehéz: legyen minden fal fehér és pont. Semmi fakszni, semmi színes fal.
Miért? Ennek több oka is volt. Egyrészt tetszik, hiszen szép tiszta, egyszerű. Másrészt minden megy hozzá, de tényleg. Aztán javítani is könnyű. Nem fog megfakulni ott, ahol rásüt a nap. Mindig fogunk kapni ugyanilyen árnyalatot. Sőt, mivel volt pár méteren faljavításunk (ide szárító vakolat kellett), tudtuk, hogy lesznek részek, ahol más a fal struktúrája (durvább), más festék kell rá, ez a speciális cucc pedig fehérben a legolcsóbb, meg hát mégis: minden fehér egyforma, nem? Hát nem.
A kiindulási alapunk többféle volt: a kisszobában gyönyörű húgysárga mennyezet és falak, a nagyszobában megfakult ibolyalila (szintén a mennyezetre is kentek belőle bőven). Ezektől egyértelműen meg akartunk szabadulni, illetve díszléccel elfedtük a fal és a mennyezet találkozásának csúnya, íves megoldását (ez ugye a holker). Nem tudom miért ragaszkodtam hozzá, de mindenképp szerettem volna megszabadulni az eredeit festékrétegtől, szóval nagyjából egy hetünk arra ment el, hogy levakartuk azt. Ez jó volt egyrészt arra, hogy tényleg tiszta lappal indulhattunk, másrészt rábukkantunk néhány érdekességre, amiről nem árt, hogy tudunk (pl. leglettelt szerelődoboz, stb.) Rossz volt viszont azért, mert sok helyen jött a vakolat is, meg amúgy is rettenet egyenetlenségeket hozott ki, szóval aztán jött egy két körös glettelés. Ennek végén vaníliasárgák lettek a falak, néhol a réges régi zöld valami (amit nem lehetett eltávolítani) még látszott. Gondoltuk, majd a fehér festék.
A festés előtt tehát így álltunk: levakart, kétszer glettelt, csiszolt, mélyalapozott falak, néhány szárítóvakolatos négyzetméterrel, új polisztirol díszlécekkel (összemaszatolva, illesztéseknél fugázva). A hagyományos ecset-henger kombóval álltunk neki, de nem volt maradéktalan a siker. A fal egyenetlenségeit a henger egyszerűen nem tudja tökéletesen lekövetni, nem lehet eléggé erősen rányomni mindenhol, az ecsetnek pedig meglátszik a nyoma. Ennek eredményeképpen mégsem fehér mindenütt a fehér, még két rétegben sem. Gondoltuk, ez így nem lesz jó, de szerencsére családi körben volt olyan, akinek van motoros festékfújós berendezése, így az ő segítségét kértük. A kisszoba (amin mi már kétszer átmentünk) gyönyörű lett. Abban igazunk volt, hogy a nem teljesen egyenes falakat optikailag egészen jól elrejti a fehér szín, az azonban nem igaz, hogy minden fehér egyforma. Szilikát alapú festékkel lefestettük ugyanis a frissen vakolt falakat, ahol ugye nem vaníliasárga, hanem vakolatszürke volt az alap. Hát... nem ugyanolyan. A szürke alapon egy nagyon hideg, szinte kékes-zöldes árnyalatú fehéret kaptunk, míg a glettelt alapon szép meleg árnyalatú a fehér - a másik mellett szinte rózsaszínnek tűnik. Nem értem.
Ezen kívül a fény is állandó jelleggel megtréfál minket. Egyszerűen a két szobában tök másnak tűnik a két fal, mert más az izzó. Természetes fényben sajnos ritkán látjuk, mert mindig este dolgozgatunk, de ez mindenképp bosszantó. Ha újrakezdhetném, lehet hogy valami nagyon halvány szürkére festenék minden falat és fehérre a mennyezetet - de ezt már csak annak tudatával mondom, hogy szürke volt az alap ugye bizonyos részeken.
Szerintem nagyon nem tökéletes az eredmény. De azzal nyugtatjuk magunkat, hogy az eltérő színek úgyis az alsó részeken vannak, amit nagyrészt eltakarnak a bútorok, és berendezve egyébként sem lesz feltűnő. Sajnos a nagyszoba fújása sem lett egy alkalommal olyan makulátlan, mint a kicsié, de ezt lehet, hogy csak kiegyengetjük néhol - ha nem lesz belőle katasztrófa.
Mit csinálnék másként? Azonnal festékfújóval mennék neki, két rétegben. Nem hófehér, hanem nagyon halvány szürke árnyalatot választanék a falra. Sokkal gondosabb lennék a sarkokban és padló-fal találkozásnál. Az alsó 10 centi olyan gyötrelmes állapotban van, hogy azon mehetünk majd át extra fehér finomglettel, ez tuti - már csak azért is, mert 4 centis a szegélylécünk :D Nem mondhatnám, hogy ápol és eltakar.